Írta: G�bor Eszter | 2011 augusztus 19

Id?szaki Besz�mol� � Uganda (2011)

Az emberi jogok megs�rt�se egy mubendei k�v��ltetv�ny kontextus�ban

A FIAN International el?terjeszt�se

1. Jelen t�j�koztat�st 2011. m�rcius�ban a FIAN International terjesztette el? a FIAN N�metorsz�g �s a Wake Up and Fight for your Rights (�bredj �s Harcolj a Jogaid�rt) madudui csoportj�val egy�ttm?k�d�sben. A FIAN (FoodFirst Information and Action Network) egy az �lelem�rt val� jog� mellett k�zd? nemzetk�zi emberi jogi szervezet, amely tan�csad�i st�tust �lvez az ECOSOC-n�l. A FIAN N�metorsz�g a FIAN International egy nemzeti szekci�ja. A Wake Up and Fight for your Rights Madudu Group a mubendei k�v��ltetv�ny �ltal �rintett k�z�ss�gek ugandai sz�vets�ge.

Uganda �s az �lelemhez val� jog

1. 1987. janu�r 21-�n Uganda ratifik�lta a Gazdas�gi, Szoci�lis �s Kultur�lis Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�t (ICESCR) (11. Cikkely). Ratifik�lta ezenk�v�l az �sszes t�bbi �lelemhez val� jogra vonatkoz� nemzetk�zi egyezm�nyt, bele�rtve a polg�ri �s politikai jogokr�l sz�l� nemzetk�zi egyezm�nyt� 1995. j�nius 21-�n (6. Cikkely), a gyermekek jogair�l sz�l� egyezm�nyt 1990. aug. 27-�n (24. �s 27. Cikkely), valamint a n?kkel szembeni diszkrim�n�ci� megsz�ntet�s�r?l sz�l� egyezm�nyt 1985. j�lius 22-�n (12. �s 14. Cikkely). Mindez azt jelenti, hogy nemzetk�zi v�llal�sainak �rtelm�ben Uganda korm�nya k�teles minden �llampolg�ra sz�m�ra garant�lni az �lelemhez val� jogot.

Az eset �sszegz�se

1. 2001. augusztus�ban az ugandai hadsereg er?szakosan el?z�tt 2000 embert a f�ldjeikr?l (2524 hekt�r), hogy b�rbe adhassa azokat a Kaweri K�v��ltetv�ny Ltd.-nek (Kft-nek), mely 100%-ban a Hamburg/N�metorsz�g sz�hely? Neumann Kaffe Gruppe (NKG) le�nyv�llalata. Az el?z�ttek a mai napig sem r�szes�ltek semmilyen k�rt�r�t�sben a kilakoltat�s�rt �s birtokaik elveszt�s��rt. Rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, mint a kilakoltat�s el?tt.
2. Az �rintett k�z�ss�gek besz�mol�ja szerint a kilakoltat�s kegyetlen �s embertelen m�don t�rt�nt. A falvakat katon�k rohant�k le, �s az ott lak�kat er?szakkal el?zt�k a ter�letr?l. Az �ldozatok bevall�sa szerint fegyverrel k�nyszer�tett�k ?ket a t�voz�sra, �s n�h�nyukat meg is vert�k. A lakoss�got gy�jtogat�ssal, brut�lis b�n�sm�ddal �s s�lyos testi s�rt�ssel s�lytott�k. A h�zakat felgy�jtott�k �s porig rombolt�k, bele�rtve hat templomot �s a mag�nklinik�t minden felszerel�ssel egy�tt. Minden mozd�that� vagyont�rgyat elvittek, a takarm�nyn�v�nyeket pedig kiv�gt�k, �s gy�kerest�l kit�pt�k a f�ldb?l. A Kitemba �tal�nos iskola �p�let�t a c�g sz�khely��l haszn�lj�k, �s eddig nem biztos�tottak m�s �p�letet az iskola sz�m�ra.
3. 2002-ben az el?z�tt lakoss�g az ugandai Legfels?bb B�r�s�ghoz fordult az �ggyel. �gy�ket a mai napig is halasztja a kampalai Nakawa Legfel?sbb B�r�s�g, �s a panaszosok m�r nem rem�lnek semmilyen jogorvoslatot. A kilenc �vnyi vizsg�lat sor�n a b�r�s�g semmilyen �rdemi eredm�nyt nem mutatott fel. Az �gy m�g mindig a kampalai Nakawa Legfels?bb B�r�s�gn�l van f�gg?ben, �s a mai napig sem sz�letett semmilyen d�nt�s.
4. A kilakoltat�sokat k�vet?en megn?tt a megbeteged�sek �s hal�lesetek sz�ma, mivel a lakoss�g nem jutott tiszta iv�v�zhez �s betegell�t�shoz. Sokan m�g ma is az �ltetv�ny hat�r�n �lnek ideiglenesen �sszet�kolt otthonaikban. N�h�nyuk mened�ket kapott a szomsz�dos birtokon, ahol ideiglenesen gazd�lkodhatnak. Az �ltaluk megm?velhet? f�ldek azonban nagyon kicsik, �s nem alkalmasak arra, hogy megfelel? �lelemmel l�ss�k el a csal�dokat. Ezenk�v�l, a meg�lhet�si neh�zs�gek miatt a k�z�piskolai tanul�k sz�ma is cs�kkent.

Emberi jogi probl�m�k:

T�rv�nytelen kilakoltat�s

1. A kilakoltat�s nem csak a nemzetk�zi, hanem a hazai jogot is megs�rtette. Megszegt�k a tiszteletben tart�s k�telezetts�g�t, mely szerint az ugandai �llam nem akad�lyozhatja a megfelel? �lelemhez val� megl�v? hozz�f�r�si lehet?s�geket.
2. Az ugandai korm�ny megs�rtette saj�t alkotm�ny�nak 26., 29.(2-a), valamint 237. (1., 3-a,8) szakasz�t, mely szerint senki nem foszthat� meg a f�ldj�t?l, kiv�ve ha a k�z jav�t szolg�lja, vagy v�delmi, k�zbiztons�gi, k�zrendi, k�zerk�lcsi vagy k�zeg�szs�g�gyi �rdekeket szolg�l, �s az elkobz�st megel?z?en halad�ktalanul tisztess�ges k�rt�r�t�st kell fizetni.
3. A kilakoltatottak z�me t�rv�nyes �lland� lakos volt,� akik sz�m�ra az 1998-as ugandai f�ldt�rv�ny birtokl�si biztons�got garant�l. E t�rv�ny 29 (2-a) cikkelye szerint a kilakoltatottak a f�ld j�hiszem? birtokosai voltak. Ez azt jelenti, hogy tizenk�t �vig vagy m�g tov�bb birtokolt�k �s m?velt�k a f�ldeket an�lk�l, hogy a regisztr�lt tulajdonos vagy annak megb�zottja b�rmilyen ellenvet�st tett volna. A mubendei esetben a kilakoltatottak t�bb, mint 12 �vig h�bor�tatlanul �ltek f�ldjeiken.

Megfelel? k�rt�r�t�s hi�nya

1. A CESCR 7. �ltal�nos megjegyz�s�nek (general comment) 13. bekezd�se szerint az ugandai korm�nynak biztos�tania kellett volna a megfelel? k�rt�r�t�s jog�t minden kilakoltatott sz�m�ra az �gyben �rintett szem�lyi �s ingatlan vagyonuk elveszt�se miatt. Az ugandai korm�ny ezen k�telezetts�g�nek a mai napig nem tett eleget.
2. Mivel Uganda �rdekelt az ICCPR-ben, a 2(3) cikkely szerint k�teles �hat�kony jogorvoslatot� biztos�tani azon szem�lyek sz�m�ra, akiknek megs�r�ltek a jogaik, valamint a kompetens hat�s�gok k�telesek betartatni a meg�t�lt jogorvoslatokat. (7. sz�m� �ltal�nos megjegyz�s, 13. bekezd�s � CESCR).

Indokolatlanul prolong�lt igazs�gszolg�ltat�s

1. K�ts�ges, hogy a mubendei eset �ldozatai sz�m�ra igazs�got fognak szolg�ltatni Ugand�ban. Az �gyet m�r t�bb alaklommal is elhalasztott�k, �s 2002. �ta semmilyen l�p�st nem tett a b�r�s�g. A mubendei eset alperesek�nt szerepl? ugandai korm�ny nem v�di meg saj�t n�p�t az emberi jogok megs�rt�s�vel szemben. A t�ny, mely szerint a korm�ny befoly�ssal b�r az ugandai b�r�skod�si rendszer felett, al�akn�zza az �ldozatok es�lyeit a megfelel? igazs�gszolg�ltat�sra.

Javaslatok

A t�rv�nytelen kilakoltat�st illet?en az ugandai �llam:

� Hagyja abba az ugandai t�rv�nyek megszeg�s�t.

� Ne szegje meg az ICESCR �s az ICCPR nemzetk�zi emberi jogi t�rv�nyeit.

� Biztos�tson f�ggetlen b�r�skod�si rendszert Ugand�ban.

A megfelel? k�rt�r�t�s hi�ny�t illet?en az ugandai �llam:

� Biztos�tson minden kilakoltatott sz�m�ra megfelel? k�rp�tl�st vagy f�ldvisszat�r�t�st.

� Biztos�tson minden kilakoltatott sz�m�ra hozz�f�r�st: �lelemhez, ihat� iv�v�zhez, eg�szs�g�gyi ell�t�shoz, alapvet? lakhat�si k�r�lm�nyekhez, meg�lhet�si szolg�ltat�sokhoz, takarm�nyhoz, valamint a tanul�knak megfelel? �ltal�nos �s k�z�piskolai oktat�shoz.

Az indokolatlanul prolong�lt igazs�gszolg�ltat�st illet?en az ugandai �llam:

� Biztos�tson mihamarabbi igazs�gszolg�ltat�st a kilakoltatottak sz�m�ra.

� Ker�lj�n mindennem? t�rv�nyszeg�st, amely csak tov�bb halasztja az igazs�gszolg�ltat�si elj�r�st.

Írta: G�bor Eszter | 2011 augusztus 19

Id?szaki Besz�mol� � Uganda (2011)

Az emberi jogok megs�rt�se egy mubendei k�v��ltetv�ny kontextus�ban

A FIAN International el?terjeszt�se

1. Jelen t�j�koztat�st 2011. m�rcius�ban a FIAN International terjesztette el? a FIAN N�metorsz�g �s a Wake Up and Fight for your Rights (�bredj �s Harcolj a Jogaid�rt) madudui csoportj�val egy�ttm?k�d�sben. A FIAN (FoodFirst Information and Action Network) egy az �lelem�rt val� jog� mellett k�zd? nemzetk�zi emberi jogi szervezet, amely tan�csad�i st�tust �lvez az ECOSOC-n�l. A FIAN N�metorsz�g a FIAN International egy nemzeti szekci�ja. A Wake Up and Fight for your Rights Madudu Group a mubendei k�v��ltetv�ny �ltal �rintett k�z�ss�gek ugandai sz�vets�ge.

Uganda �s az �lelemhez val� jog

1. 1987. janu�r 21-�n Uganda ratifik�lta a Gazdas�gi, Szoci�lis �s Kultur�lis Jogok Nemzetk�zi Egyezs�gokm�ny�t (ICESCR) (11. Cikkely). Ratifik�lta ezenk�v�l az �sszes t�bbi �lelemhez val� jogra vonatkoz� nemzetk�zi egyezm�nyt, bele�rtve a polg�ri �s politikai jogokr�l sz�l� nemzetk�zi egyezm�nyt� 1995. j�nius 21-�n (6. Cikkely), a gyermekek jogair�l sz�l� egyezm�nyt 1990. aug. 27-�n (24. �s 27. Cikkely), valamint a n?kkel szembeni diszkrim�n�ci� megsz�ntet�s�r?l sz�l� egyezm�nyt 1985. j�lius 22-�n (12. �s 14. Cikkely). Mindez azt jelenti, hogy nemzetk�zi v�llal�sainak �rtelm�ben Uganda korm�nya k�teles minden �llampolg�ra sz�m�ra garant�lni az �lelemhez val� jogot.

Az eset �sszegz�se

1. 2001. augusztus�ban az ugandai hadsereg er?szakosan el?z�tt 2000 embert a f�ldjeikr?l (2524 hekt�r), hogy b�rbe adhassa azokat a Kaweri K�v��ltetv�ny Ltd.-nek (Kft-nek), mely 100%-ban a Hamburg/N�metorsz�g sz�hely? Neumann Kaffe Gruppe (NKG) le�nyv�llalata. Az el?z�ttek a mai napig sem r�szes�ltek semmilyen k�rt�r�t�sben a kilakoltat�s�rt �s birtokaik elveszt�s��rt. Rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, mint a kilakoltat�s el?tt.
2. Az �rintett k�z�ss�gek besz�mol�ja szerint a kilakoltat�s kegyetlen �s embertelen m�don t�rt�nt. A falvakat katon�k rohant�k le, �s az ott lak�kat er?szakkal el?zt�k a ter�letr?l. Az �ldozatok bevall�sa szerint fegyverrel k�nyszer�tett�k ?ket a t�voz�sra, �s n�h�nyukat meg is vert�k. A lakoss�got gy�jtogat�ssal, brut�lis b�n�sm�ddal �s s�lyos testi s�rt�ssel s�lytott�k. A h�zakat felgy�jtott�k �s porig rombolt�k, bele�rtve hat templomot �s a mag�nklinik�t minden felszerel�ssel egy�tt. Minden mozd�that� vagyont�rgyat elvittek, a takarm�nyn�v�nyeket pedig kiv�gt�k, �s gy�kerest�l kit�pt�k a f�ldb?l. A Kitemba �tal�nos iskola �p�let�t a c�g sz�khely��l haszn�lj�k, �s eddig nem biztos�tottak m�s �p�letet az iskola sz�m�ra.
3. 2002-ben az el?z�tt lakoss�g az ugandai Legfels?bb B�r�s�ghoz fordult az �ggyel. �gy�ket a mai napig is halasztja a kampalai Nakawa Legfel?sbb B�r�s�g, �s a panaszosok m�r nem rem�lnek semmilyen jogorvoslatot. A kilenc �vnyi vizsg�lat sor�n a b�r�s�g semmilyen �rdemi eredm�nyt nem mutatott fel. Az �gy m�g mindig a kampalai Nakawa Legfels?bb B�r�s�gn�l van f�gg?ben, �s a mai napig sem sz�letett semmilyen d�nt�s.
4. A kilakoltat�sokat k�vet?en megn?tt a megbeteged�sek �s hal�lesetek sz�ma, mivel a lakoss�g nem jutott tiszta iv�v�zhez �s betegell�t�shoz. Sokan m�g ma is az �ltetv�ny hat�r�n �lnek ideiglenesen �sszet�kolt otthonaikban. N�h�nyuk mened�ket kapott a szomsz�dos birtokon, ahol ideiglenesen gazd�lkodhatnak. Az �ltaluk megm?velhet? f�ldek azonban nagyon kicsik, �s nem alkalmasak arra, hogy megfelel? �lelemmel l�ss�k el a csal�dokat. Ezenk�v�l, a meg�lhet�si neh�zs�gek miatt a k�z�piskolai tanul�k sz�ma is cs�kkent.

Emberi jogi probl�m�k:

T�rv�nytelen kilakoltat�s

1. A kilakoltat�s nem csak a nemzetk�zi, hanem a hazai jogot is megs�rtette. Megszegt�k a tiszteletben tart�s k�telezetts�g�t, mely szerint az ugandai �llam nem akad�lyozhatja a megfelel? �lelemhez val� megl�v? hozz�f�r�si lehet?s�geket.
2. Az ugandai korm�ny megs�rtette saj�t alkotm�ny�nak 26., 29.(2-a), valamint 237. (1., 3-a,8) szakasz�t, mely szerint senki nem foszthat� meg a f�ldj�t?l, kiv�ve ha a k�z jav�t szolg�lja, vagy v�delmi, k�zbiztons�gi, k�zrendi, k�zerk�lcsi vagy k�zeg�szs�g�gyi �rdekeket szolg�l, �s az elkobz�st megel?z?en halad�ktalanul tisztess�ges k�rt�r�t�st kell fizetni.
3. A kilakoltatottak z�me t�rv�nyes �lland� lakos volt,� akik sz�m�ra az 1998-as ugandai f�ldt�rv�ny birtokl�si biztons�got garant�l. E t�rv�ny 29 (2-a) cikkelye szerint a kilakoltatottak a f�ld j�hiszem? birtokosai voltak. Ez azt jelenti, hogy tizenk�t �vig vagy m�g tov�bb birtokolt�k �s m?velt�k a f�ldeket an�lk�l, hogy a regisztr�lt tulajdonos vagy annak megb�zottja b�rmilyen ellenvet�st tett volna. A mubendei esetben a kilakoltatottak t�bb, mint 12 �vig h�bor�tatlanul �ltek f�ldjeiken.

Megfelel? k�rt�r�t�s hi�nya

1. A CESCR 7. �ltal�nos megjegyz�s�nek (general comment) 13. bekezd�se szerint az ugandai korm�nynak biztos�tania kellett volna a megfelel? k�rt�r�t�s jog�t minden kilakoltatott sz�m�ra az �gyben �rintett szem�lyi �s ingatlan vagyonuk elveszt�se miatt. Az ugandai korm�ny ezen k�telezetts�g�nek a mai napig nem tett eleget.
2. Mivel Uganda �rdekelt az ICCPR-ben, a 2(3) cikkely szerint k�teles �hat�kony jogorvoslatot� biztos�tani azon szem�lyek sz�m�ra, akiknek megs�r�ltek a jogaik, valamint a kompetens hat�s�gok k�telesek betartatni a meg�t�lt jogorvoslatokat. (7. sz�m� �ltal�nos megjegyz�s, 13. bekezd�s � CESCR).

Indokolatlanul prolong�lt igazs�gszolg�ltat�s

1. K�ts�ges, hogy a mubendei eset �ldozatai sz�m�ra igazs�got fognak szolg�ltatni Ugand�ban. Az �gyet m�r t�bb alaklommal is elhalasztott�k, �s 2002. �ta semmilyen l�p�st nem tett a b�r�s�g. A mubendei eset alperesek�nt szerepl? ugandai korm�ny nem v�di meg saj�t n�p�t az emberi jogok megs�rt�s�vel szemben. A t�ny, mely szerint a korm�ny befoly�ssal b�r az ugandai b�r�skod�si rendszer felett, al�akn�zza az �ldozatok es�lyeit a megfelel? igazs�gszolg�ltat�sra.

Javaslatok

A t�rv�nytelen kilakoltat�st illet?en az ugandai �llam:

� Hagyja abba az ugandai t�rv�nyek megszeg�s�t.

� Ne szegje meg az ICESCR �s az ICCPR nemzetk�zi emberi jogi t�rv�nyeit.

� Biztos�tson f�ggetlen b�r�skod�si rendszert Ugand�ban.

A megfelel? k�rt�r�t�s hi�ny�t illet?en az ugandai �llam:

� Biztos�tson minden kilakoltatott sz�m�ra megfelel? k�rp�tl�st vagy f�ldvisszat�r�t�st.

� Biztos�tson minden kilakoltatott sz�m�ra hozz�f�r�st: �lelemhez, ihat� iv�v�zhez, eg�szs�g�gyi ell�t�shoz, alapvet? lakhat�si k�r�lm�nyekhez, meg�lhet�si szolg�ltat�sokhoz, takarm�nyhoz, valamint a tanul�knak megfelel? �ltal�nos �s k�z�piskolai oktat�shoz.

Az indokolatlanul prolong�lt igazs�gszolg�ltat�st illet?en az ugandai �llam:

� Biztos�tson mihamarabbi igazs�gszolg�ltat�st a kilakoltatottak sz�m�ra.

� Ker�lj�n mindennem? t�rv�nyszeg�st, amely csak tov�bb halasztja az igazs�gszolg�ltat�si elj�r�st.