Pénz és pazarlás nélkül élni

Nyomtatás
PDF

De szép is lenne. Meg könnyű is, hiszen pénz nélkül nehezebb pazarolni.

Elgondolkodtatok már azon mennyi felesleges dolgot vásárolunk, halmozunk fel, raktározunk a lakásunkban és dobunk ki aztán nagy ívben a szemétbe? Legyen az élelmiszer, használati tárgy, vagy a fogyasztói társadalom igényeinek művészi generálói által a tudatalattinkba égetett haszontalanságok, vágyott életérzésekbe csomagolt SZEMÉT!!!

Kedves olvasó, ugye neked sem kell sokat kutatnod az emlékezetedben, sem az otthonodban, hogy találj 1, 2, khm … több tucat ilyen holmit? Ami már akkor hulladék volt, mikor a kemény munkával megkeresett pénzedet kiadtad érte? Mondok néhány személyes példát: Plüssmaci, plüsskutyi, plüssnyuszi,  mert olyan cukik,  „A legjobb férj” , „A legszebb szakács” feliratú hűtő mágnes csodák mert olyan jópofák, és még sorolhatnám…

Bevallom - mert mindig be szoktam - hogy bizony volt idő mikor én is megszédültem az akciók, a 2 az 1 áráért típusú ajánlatok láttán, s tömérdek olyan dolgot pakoltam a kosaramba, amit amúgy eszem ágában sem volt megvenni.

Tippek túlfogyasztás ellen, avagy a fokozatos leszokás

  1. Ha muszáj a nagy hiperszuperekben vásárolnod soha ne indulj el lista nélkül. Céltudatosan, csak és kizárólag a szerint haladj, rengetegszer fognak megkísérteni, légy erős.
  2. Soha ne indulj el éhesen! Tervezd meg, mit szeretnél főzni, és a listádat ez alapján állítsd össze. Különben a kosarad tartalma alapján minden nemzet konyhájának fő fogásaihoz szükséges alapanyag néz majd veled szembe a pénztárnál, kábé mintha a körutazás is benne foglaltatna az árban :-)
  3. Ha van lehetőséged, próbálj meg a kevésbé hiper, magyar üzletben vagy a sarki kisboltban vásárolni. Sokkal kevesebb ármány lesz itt, ami elcsábíthat.  A listádat azért ne hagyd otthon.
  4. Fedezd fel a péket, a hentest, a zöldségest, a vegyesboltot, ha van a közeledben, de nem ördögtől való, ha egyenest a piacra indulsz. Ide azért kell a bevásárló lista, mert több helyről kell beszerezned a szükséges élelmiszereket.
  5. Ha már elég bátor vagy felkeresheted a helyi termelőt! A vásárlást programmá teheted, ellátogathatsz egy tanyára a lakóhelyedhez közel. Megnézheted, hol készül az élelmiszered, közben csuda dolgok várnak rád. Hidd, el megéri a tervezést és az időt.
  6. Haladók tetszés szerint kombinálhatják a 3-4-5-ös pontot.

Van egy srác, Raphael Fellmer aki Berlin mellett szabadította fel magát ama nyomasztó teher alól, hogy a pénz miatt aggódjon. Gyakorlatilag egy mozgalmat indított, főként a bio boltok romlott és kidobásra ítélt élelmiszereiből halássza össze magának a betevőt. Hasznos tanácsokkal, receptekkel látja el követőit a lehetséges egészségügyi kockázatokról, és a kukázáshoz szükséges védőfelszerelésről.

Teljes cikk: http://pozitivnap.hu/kulfold/igy-lehet-penz-nelkul-elni-1-resz

A képen látható, hogy Raphael igen jól él s szomorú mennyi élelmiszer kerül a szemétbe. Bár az általa képviseltek például kisgyerekesek számára megvalósíthatatlanok, a kérdéssel foglalkoznunk kell. S teszi ezt már az Európai Parlament is.

Brüsszeli tudósítónk jelenti - EP: felére kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

(PLENÁRIS ÜLÉS, Mezőgazdaság − 23-01-2012)

Az európai háztartásokban, áruházakban, éttermekben és az élelmiszer-ellátási lánc egyéb pontjain az ehető élelmiszerek akár 50%-a is a szemétbe kerül, miközben 79 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt és 16 millióan szorulnak a jótékonysági intézmények élelmiszersegélyeire. A Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában mielőbbi intézkedésekre sürget annak érdekében, hogy az élelmiszer-pazarlás 2025-ig a felére csökkenjen, a rászorulók élelmiszerhez való hozzáférése pedig javuljon.

Az élelmiszer-pazarlás számokban

Jelenlegi pazarlás az EU 27 tagállamában: 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent)

Előrejelzés 2020-ra (ha nem történik intézkedés): 126 millió tonna (40%-os növekedés)

Az élelmiszer-pazarlás felelősei:

– háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhető lenne)

– gyártók: 39%

– kiskereskedők: 5%

– étkeztetési ágazat: 14%

S ehhez csatlakozik a következő, az Európai Parlament 2012. január 19-i állásfoglalása:

Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban

Az Európai Parlament a sajnálkozáson kívül a felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy 2014-et nyilvánítsák az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai évének, amely kulcsfontosságú kezdeményezés az európai polgárok tájékoztatására és tudatosságuk növelésére, továbbá hogy hívják fel a nemzeti kormányok figyelmét erre a jelentős témára abból a célból, hogy a közeljövőben megfelelő forrásokat irányozzanak elő a közeljövő kihívásainak leküzdésére.

(Forrás: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7-TA-2012-0014&language=HU&ring=A7-2011-0430 )

Hát igen, ez a minimum. De kezdhetjük alulról is, csinálhatjuk így is: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” /Gandhi/

Pazarlás és szegénység

Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget. 
Másodszor az élelmiszerhulladék árt a környezetnek. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.

Egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha tudjuk, tőlünk Nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Ennek a mennyiségnek a csökkentése mindenki érdeke. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába. Gondoljunk csak bele, mi mindent vásárolhatnák ennyi pénzből...

(Forrás:http://penzcentrum.hu/vasarlas/milliardok_a_kukaban_igy_pazarolja_az_etelt_magyarorszag.1031773.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox )

FIAN - GAIA Kampány az éhezés ellen

Hungry for justice
Igazságra éhezve
Olyan világért küzdünk, ahol ismeretlen az éhezés, és ahol mindenki maradéktalanul érvényesítheti emberi jogait, ezen belül is az élelemhez való jogát.
Bővebben...

Kapcsolat elérhetőség

GAIA Alapítvány

2193 Galgahévíz, Fő út 83.
Telefon: +36 28 591 610
Fax: +36 28 591 611
gaia@gaiaalapitvany.hu

Login