Nyomtatás

De szép is lenne. Meg könny? is, hiszen pénz nélkül nehezebb pazarolni.

Elgondolkodtatok már azon mennyi felesleges dolgot vásárolunk, halmozunk fel, raktározunk a lakásunkban és dobunk ki aztán nagy ívben a szemétbe? Legyen az élelmiszer, használati tárgy, vagy a fogyasztói társadalom igényeinek m?vészi generálói által a tudatalattinkba égetett haszontalanságok, vágyott életérzésekbe csomagolt SZEMÉT!!!

Kedves olvasó, ugye neked sem kell sokat kutatnod az emlékezetedben, sem az otthonodban, hogy találj 1, 2, khm … több tucat ilyen holmit? Ami már akkor hulladék volt, mikor a kemény munkával megkeresett pénzedet kiadtad érte? Mondok néhány személyes példát: Plüssmaci, plüsskutyi, plüssnyuszi,  mert olyan cukik,  „A legjobb férj” , „A legszebb szakács” feliratú h?t? mágnes csodák mert olyan jópofák, és még sorolhatnám…

Bevallom - mert mindig be szoktam - hogy bizony volt id? mikor én is megszédültem az akciók, a 2 az 1 áráért típusú ajánlatok láttán, s tömérdek olyan dolgot pakoltam a kosaramba, amit amúgy eszem ágában sem volt megvenni.

Tippek túlfogyasztás ellen, avagy a fokozatos leszokás

  1. Ha muszáj a nagy hiperszuperekben vásárolnod soha ne indulj el lista nélkül. Céltudatosan, csak és kizárólag a szerint haladj, rengetegszer fognak megkísérteni, légy er?s.
  2. Soha ne indulj el éhesen! Tervezd meg, mit szeretnél f?zni, és a listádat ez alapján állítsd össze. Különben a kosarad tartalma alapján minden nemzet konyhájának f? fogásaihoz szükséges alapanyag néz majd veled szembe a pénztárnál, kábé mintha a körutazás is benne foglaltatna az árban :-)
  3. Ha van lehet?séged, próbálj meg a kevésbé hiper, magyar üzletben vagy a sarki kisboltban vásárolni. Sokkal kevesebb ármány lesz itt, ami elcsábíthat.  A listádat azért ne hagyd otthon.
  4. Fedezd fel a péket, a hentest, a zöldségest, a vegyesboltot, ha van a közeledben, de nem ördögt?l való, ha egyenest a piacra indulsz. Ide azért kell a bevásárló lista, mert több helyr?l kell beszerezned a szükséges élelmiszereket.
  5. Ha már elég bátor vagy felkeresheted a helyi termel?t! A vásárlást programmá teheted, ellátogathatsz egy tanyára a lakóhelyedhez közel. Megnézheted, hol készül az élelmiszered, közben csuda dolgok várnak rád. Hidd, el megéri a tervezést és az id?t.
  6. Haladók tetszés szerint kombinálhatják a 3-4-5-ös pontot.

Van egy srác, Raphael Fellmer aki Berlin mellett szabadította fel magát ama nyomasztó teher alól, hogy a pénz miatt aggódjon. Gyakorlatilag egy mozgalmat indított, f?ként a bio boltok romlott és kidobásra ítélt élelmiszereib?l halássza össze magának a betev?t. Hasznos tanácsokkal, receptekkel látja el követ?it a lehetséges egészségügyi kockázatokról, és a kukázáshoz szükséges véd?felszerelésr?l.

Teljes cikk: http://pozitivnap.hu/kulfold/igy-lehet-penz-nelkul-elni-1-resz

A képen látható, hogy Raphael igen jól él s szomorú mennyi élelmiszer kerül a szemétbe. Bár az általa képviseltek például kisgyerekesek számára megvalósíthatatlanok, a kérdéssel foglalkoznunk kell. S teszi ezt már az Európai Parlament is.

Brüsszeli tudósítónk jelenti - EP: felére kell csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

(PLENÁRIS ÜLÉS, Mez?gazdaság ? 23-01-2012)

Az európai háztartásokban, áruházakban, éttermekben és az élelmiszer-ellátási lánc egyéb pontjain az ehet? élelmiszerek akár 50%-a is a szemétbe kerül, miközben 79 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt és 16 millióan szorulnak a jótékonysági intézmények élelmiszersegélyeire. A Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában miel?bbi intézkedésekre sürget annak érdekében, hogy az élelmiszer-pazarlás 2025-ig a felére csökkenjen, a rászorulók élelmiszerhez való hozzáférése pedig javuljon.

Az élelmiszer-pazarlás számokban

Jelenlegi pazarlás az EU 27 tagállamában: 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent)

El?rejelzés 2020-ra (ha nem történik intézkedés): 126 millió tonna (40%-os növekedés)

Az élelmiszer-pazarlás felel?sei:

– háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhet? lenne)

– gyártók: 39%

– kiskeresked?k: 5%

– étkeztetési ágazat: 14%

S ehhez csatlakozik a következ?, az Európai Parlament 2012. január 19-i állásfoglalása:

Hogyan kerüljük el az élelmiszer-pazarlást: hatékonyabb élelmiszerláncra irányuló stratégiák az EU-ban

Az Európai Parlament a sajnálkozáson kívül a felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy 2014-et nyilvánítsák az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem európai évének, amely kulcsfontosságú kezdeményezés az európai polgárok tájékoztatására és tudatosságuk növelésére, továbbá hogy hívják fel a nemzeti kormányok figyelmét erre a jelent?s témára abból a célból, hogy a közeljöv?ben megfelel? forrásokat irányozzanak el? a közeljöv? kihívásainak leküzdésére.

(Forrás: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7-TA-2012-0014&language=HU&ring=A7-2011-0430 )

Hát igen, ez a minimum. De kezdhetjük alulról is, csinálhatjuk így is: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.” /Gandhi/

Pazarlás és szegénység

Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszend?be, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberr?l van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelel?en táplálkozik, azaz nem eszik elegend? húst vagy zöldséget. 
Másodszor az élelmiszerhulladék árt a környezetnek. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az el?állításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszend?be megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer el?állításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.

Egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbent? szám, még akkor is, ha tudjuk, t?lünk Nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Ennek a mennyiségnek a csökkentése mindenki érdeke. Az ehet?, ám kidobott élelmiszer el?ször is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába. Gondoljunk csak bele, mi mindent vásárolhatnák ennyi pénzb?l...

(Forrás:http://penzcentrum.hu/vasarlas/milliardok_a_kukaban_igy_pazarolja_az_etelt_magyarorszag.1031773.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox )